A képregénykészítés alapjai
Képregényes dialógus vs. feliratok: adj minden sornak szerepet
A beszédbuborékok és a feliratok nem cserélhetők fel egymással. A formátum megváltoztatja, ki beszél, mikor találkozik az olvasó a szöveggel, és mit kell még a képnek megmutatnia.
Kiadó LlamaGen szerkesztőségi csapatFrissítve
Rövid válasz
Használj beszédbuborékot, ha az olvasónak a jelenetben hallania kell egy szereplő megszólalását. Feliratot akkor használj, ha időt vagy helyszínt akarsz megadni, azonosított narrátori hangot viszel, vagy egy egyértelműen hozzárendelt, képen kívüli hangot idézel. Mielőtt kiválasztod a formát, döntsd el, kihez tartozik az adott sor.
Ezek a hivatkozások a mögöttes szakmai alapokat magyarázzák. Az alábbi eredeti gyakorlatok LlamaGen-példák; a szerzők nem támogatják a LlamaGen-t.
Kétértelmű szövegforrások
Egy kétértelmű időcímke
Egy sor egyértelmű beszélő nélkül
Egy üzenet egyértelmű író nélkül
Egyértelmű forrás minden sorhoz
Állapítsd meg az időt és a helyet
Hallgasd az utazót
Olvasd el a barát üzenetét
Eredeti oktató illusztráció kitalált szereplőkkel; nem ügyfélképregény és nem termékképernyőkép.
Válaszd meg tudatosan a szövegformát
Indulj abból, amit a rajz már eleve közvetít. Ezután azonosítsd, hogy a maradék sorok hallható beszédet, belső gondolatot, narrációt vagy egy tárgyhoz, például levélhez tartozó szöveget jelentenek-e.
- Beszédbuborék
- Egy látható szereplő beszél vagy reagál. A buborék farkát vezesd a beszélő szája felé, és az első sort oda tedd, amerre az olvasási irány először viszi a szemet.
- Gondolatbuborék vagy belső hang
- Csak akkor használd, ha az olvasónak privát gondolatra van szüksége. A gondolatbuborék és a belső monológ felirat eltérő stilisztikai konvenciókat követ.
- Narrációs felirat
- A felirat hordozhat narrátort, belső hangot vagy hozzárendelt, képen kívüli beszédet. Egy önmagában álló téglalap nem mondja meg az olvasónak, melyik hangot hallja; ezt a konvenciót meg kell teremteni és következetesen tartani.
- Idő- és helyszínfelirat
- Egy rövid címke, például „Másnap reggel”, egy bekezdésnyi magyarázat nélkül is jelezhet jelenetváltást.
- Hangeffektek
- Egy látható hangutánzó szó segítheti a mozgást és a ritmust, de nem versenyezhet a lényegi dialógussal.
- Levél vagy üzenet
- A cetlire írt szavak ahhoz a tárgyhoz tartoznak. Előbb mutasd meg a cetlit vagy nevezd meg az írót, csak utána idézd, hogy a szöveg ne keveredjen össze az utazó gondolataival vagy egy máshonnan érkező hanggal.
A rajzhoz igazítsd a szöveget
Az olvasható képregény azon múlik, mit közvetít együtt a szöveg és a kép.
- Töröld a duplikált magyarázatot
- Ha a rajz egyértelműen egy eltört esernyőt mutat, a „Az esernyő eltört” felirat alig ad hozzá valamit. Inkább a következményt mutasd meg a sorral.
- Tervezd meg a helyet renderelés előtt
- Tedd be a vázlatos buborékokat a thumbnailbe még a kész grafika előtt. Végső olvasási méretben ellenőrizd, hogy nem takarnak-e el arcot, nem fedik-e le az akciót, és nem kényszerítik-e visszaugrásra a tekintetet.
- Jelöld pontosan a beszélőket
- Ha két szereplő osztozik egy panelen, ellenőrizd a buborékok sorrendjét, a farkakat és a mimikát. Áthelyezés vagy átméretezés után nézd át újra.
- Lokalizálj körültekintően
- A lefordított szöveg hosszabb lehet, vagy más olvasási irányt igényelhet. Ellenőrizd újra az illeszkedést és a sorrendet, ne feltételezd, hogy soronként egy az egyben cserélhető.
Példa: az üres pályaudvar
Egy utazó érkezik, miután a barátja már elment. Válaszd szét a jelenet helyszínét, a kimondott választ és az írott üzenetet.
Panel 1
Helyszínfelirat: „6:10 — Északi pályaudvar.” Egy nagytotál mutatja a majdnem üres peront.
Panel 2
Beszédbuborék, a farkával az utazó felé mutatva: „Azt mondtad, megvárod.” Az utazó egy borítékot tart a pad mellett.
Panel 3
Írott üzenet, a barát üzeneteként azonosítva: „Visszajöttem érted.” A nyitott boríték és a papír megmutatja az eseményt ismétlődő magyarázat nélkül.
Az időfelirat eligazítja az olvasót, a buborék hallható beszédet ad az utazónak, az utolsó sor pedig egy látható cetlié. Ha ezt a sort feliratdobozba teszed, azonosítsd a barát üzeneteként.
Képregényoldalak a mindennapi használatban
Adj ugyanannak a jelenetnek tisztább hangokat
Használj egy rajzot az utazóról, aki egy üres pad mellett borítékot tart. A feliratot változtasd meg, miközben a rajz és a történeti tények maradnak ugyanazok.
Kétértelmű szövegforrások
- Egy címke nélküli felirat ezt mondja: „6:10” anélkül, hogy kiderülne, jelenetcímke-e vagy valakinek a gondolata.
- A „Azt mondtad, megvárod” egy dobozban áll egyértelmű beszélő vagy narratív forrás nélkül.
- A „Visszajöttem érted” egy boríték fölött lebeg anélkül, hogy megjelölné, ki írta.
Egyértelmű forrás minden sorhoz
- A „6:10 — Északi pályaudvar” legyen a helyszín- és időfelirat a peron fölött.
- A „Azt mondtad, megvárod” szöveget tedd beszédbuborékba, amelynek farka az utazó felé mutat.
- Mutasd a „Visszajöttem érted” szöveget a papíron, és jelöld a barát üzeneteként, vagy címkézd a feliratot úgy, mint idézetet abból az üzenetből.
Hogyan hasonlítsd össze
- Minden sor mellé írd oda a beszélőt vagy a forrást, mielőtt az oldalra kerül.
- Takard le a feliratokat, és írd össze, mit magyaráz már el a kép. Csak akkor hagyd el az ismétlést, ha semmilyen hasznos hangot vagy kontrasztot nem ad hozzá.
- Kövesd a buborékokat és a feliratokat a megadott olvasási irányban, és ellenőrizd, hogy egyik farkuk se jelezzen rossz beszélőt.
- Ellenőrizd a végső mobilos vagy nyomtatott méretben. Fordítás után ismételd meg az ellenőrzést a sorhosszra, a forrásmegjelölésre és az olvasási irányra.
Mit figyelj
Az olvasónak a forgatókönyv nélkül is fel kell tudnia ismerni, melyik sor hangzik el most, és melyik származik a cetliről. A tömör szövegnek is elég kontextust kell adnia a forrás azonosításához.
Mit nem bizonyít ez a gyakorlat
A szövegezési konvenciók alkotónként, nyelvenként és kiadónként eltérnek. Ez a gyakorlat a forrásmegjelölést és az ismétlést ellenőrzi; nem tanúsít hozzáférhetőséget, és nem garantálja, hogy minden buborék befér.
Mielőtt publikálsz: ellenőrizd az oldalt
- Minden sornak egyértelmű beszélője vagy narratív forrása van?
- A kép önmagában is közvetítené ugyanezt az információt enélkül a felirat nélkül?
- Egyértelműek a buborékfarkak és az olvasási sorrend?
- Elfér a szöveg a végső megjelenítési méretben?
- Egy rövid idő- vagy helyszínfelirat jobban kezeli a váltást?
Gyakran ismételt kérdések
Tartalmazhatnak a képregényfeliratok egy szereplő gondolatait?
Igen. Az első személyű feliratok belső narrációt is közvetíthetnek. Tartsd következetesen ezt a hangot, hogy ne keveredjen a mindentudó magyarázattal.
Minden panelnek tartalmaznia kell dialógust?
Nem. A néma panelek gyakran hatékonyabban közvetítik az akciót, a hangulatot vagy a reakciót, mint az ismétlődő szöveg.
Mit ellenőrizzek egy képregény lefordítása után?
Ellenőrizd a szöveg hosszát, olvashatóságát, a buborékok illeszkedését, a beszélők jelölését és az olvasási sorrendet. Lehet, hogy a tördelést is módosítani kell.
Források és további olvasmányok
- Nate Piekos / Blambot — Comic Book Grammar & Tradition ↗
Nézd meg a „Balloon Tails”, „Captions” és „Off-Panel Dialogue” részeket a professzionális szövegezési konvenciókhoz. Piekos inkább hagyományokat és kivételeket mutat be, nem egyetemes szabályokat.
- Scott McCloud — Making Comics ↗
A szerző áttekintése a szavak és képek együttes kommunikációját is tárgyalja. A mi pályaudvari gyakorlatunk ezt a kérdést az ismétlődő narrációra és a hangok hozzárendelésére alkalmazza.
Lépj tovább a képregény-workflowdban
Tervezd meg a látható történetritmust, próbáld ki a megfelelő eszközt, és nézd át az eredményt. Ezek az útmutatók nem ígérik a képregény automatikus elemzését vagy javítását.