Jenny, egy németországi szabadúszó képregényművész, aki 8 éve foglalkozik hagyományos manga-stílusú történetmeséléssel, megosztja, hogyan változtatta meg az MI által támogatott képregénykészítés az alkotói útját.

Emlékszem, ahogy Berlinben, a kis otthoni stúdiómban ültem egy üres vászon előtt, és azt a jól ismert izgatottságot és szorongást éreztem, amit minden képregényrajzoló túl jól ismer. Ez még azelőtt volt, hogy felfedeztem volna a LlamaGen.AI-t a béta fázisában. Ami a legjobban megfogott, az egy egyszerű, mégis erőteljes gondolat volt, amit a csapatuk egy interjúban említett: „A képregényművészeknek többé nem kell üres lappal kezdeniük.”

Mivel 2024 eleje óta, a béta indulása óta használom a LlamaGen.AI-t, elmondhatom, mennyire összecseng ez a saját tapasztalataimmal. Az első élményem szinte valószerűtlen volt – feltöltöttem egy rövid történetet, amit írtam, és pillanatok alatt nyolc professzionálisan kidolgozott képregénypanel jelent meg előttem. Nem csak a technológiáról szólt; arról szólt, hogy az ijesztő üres vászonból a kreativitás ugródeszkája lett.

Egy személyes utazás

Még mindig emlékszem az első projektemre, amit a LlamaGen.AI-jal készítettem. Egy fiatal lányról szólt, aki egy varázslatos kertet fedez fel, de nehezen tudtam elképzelni a jeleneteket. Hagyományosan napokat töltöttem volna vázlatok készítésével, minden panel elrendezését újra és újra átgondolva. Ehelyett feltöltöttem a történetemet, és néztem, ahogy az MI a szavaimat vizuális javaslatokká alakítja. Az általa generált panelek nem csak illusztrációk voltak – megragadták azt a csodát és játékosságot, amit elképzeltem, de nehezen tudtam papírra vetni.

Szkeptikusból hívő

Mint sok művész, eleinte én is szkeptikus voltam. Vajon ettől kevésbé lesz hiteles a munkám? De hamar rájöttem, hogy az MI nem helyettesíti a kreativitásomat – hanem felerősíti azt. A generált panelek párbeszédet indítottak gép és művész között, olyan nézőpontokat kínálva, amikre nem is gondoltam volna. Néha egy váratlan szög vagy kompozíció teljesen új irányt adott a történetemnek.

Új kreatív lendület

Mostanra teljesen átalakult az alkotói folyamatom. Ahelyett, hogy elakadnék a kezdeti vizualizációs fázisban, gyorsan kísérletezhetek különböző jelenetértelmezésekkel. Az MI javaslatai gyakran megkérdőjelezik az előfeltevéseimet, arra ösztönözve, hogy új művészi területeket fedezzek fel, amiket egyébként talán figyelmen kívül hagytam volna.

Ami igazán különlegessé teszi ezt az utat, az nem csak a technológia – hanem az, ahogyan megváltoztatta a viszonyomat a kreatív folyamathoz. Az ijesztő üres vászonból egy olyan MI-vel való együttműködés meghívása lett, amely érti a vizuális történetmesélést. Művészként és mesélőként is rájöttem, hogy az MI által generált panelekkel kezdeni nem korlátozza a kreativitást – hanem új lehetőségeket nyit meg, amikről korábban nem is tudtam.

A LlamaGen.Ai alapítója, Terry Zhang mondta nekem: „A képregényművészeknek többé nem kell üres lappal kezdeniük”, ami mélyen összecseng a saját utammal. Nem csak a technológiáról szólt; arról szólt, hogy az ijesztő üres vászonból a kreativitás ugródeszkája lett.